Abban a helyzetben vagy, hogy bármelyik percben elveszíthetsz. Miért nem vagy képes észrevenni? Vagy csak nem érdekel? Úgyteszel, mintha egy rózsaszín ködös világban élnél, és onnan néznél rám. Mikor rám nevetsz, nem nevetek vissza. Ez nem tűnt még fel? Nem tűnik fel, hogy kettőnk kapcsolatával játszol? Nyisd ki a szemedet végre! Térj észhez! Nekem ne mond hogy szeretsz, mutasd is ki! Hogy hikéne hinnem egy olyan fiúnak, aki még azt sem képes őszintén megmondani, hogy szereti-e a kakaós csigát? Hiba volt egy ilyen lehetetlen embernek "igen"-t mondani az első kérdésére.

Ma előre hoztam az első fordulót és le is zártam. Eredetileg úgy volt, hogy 7 ember marad bent, de a verseny olyan szoros volt és a döntés is nagyon nehéz, hogy 8 versenyző mehet tovább.

a továbbjutók:

1. Dushii
2. Misa
3. Candy
4. Hailee
5. Lise
6. Dorcica
7. Viki
8. Zarite

Gratulálok nekik! Nem volt könnyű dolguk, hiszen nagyon szép és tartalmas oldalakkal jelentkeztetek. Reméljük a második forduló is ilyen izgalmas lesz! :)

Úgydöntöttem történetet írok. Egy aranyos kis történetet. Valamilyen kedveset, nem depressziósat, meg ilyesmi. Én az a típus vagyok aki nem igen szokott magaalatt lenni. Mosolygós, életvidám és optimista vagyok! :) Szeretem az életet, a fordulatokat és igaznak tertom a mondást, miszerint "Minden rosszban van valami jó is.". A történet is ez alapján fogalmazódott meg bennem. :)

AZ ORCHIDEÁS-HÁZ

Kislányként Julia Forrester minden szabad idejét a nagypapájával töltötte, aki kertészként dolgozott a Wharton Park üvegházában. Sok-sok évvel később egy szerencsétlen sorscsapás ismét visszavezeti őt az öreg, poros Wharton Parkba. A jelenlegi tulajdonos, Kit Crawford átnyújt neki egy naplót, ami még a nagyapjáé lehetett. A kis könyvecske hamarosan gyökeresen megváltoztatja Julia életét.

Ennyi lenne röviden a történet, amit kigondoltam :)